My New Life #8

4 hónap telt el.... Rossal nagyon jól megvagyunk. Néha veszekszünk, de ki nem? Nemsokára itt a szülinapom. Már alig várom, hogy betöltsem a 18-at... Elvégre már Ross is 18 ;) A gépemet nyomtam a szobámban, amikor Stormie jött be
- Viki, levelet kaptál - mondja miközben a boritékot nézegeti, elég furán
- Mi a baj? - álok fel kiváncsian
- Magyarországról jött... - adta oda majd kiment. Észre sem vettem, hogy bejött Pixie. bebujt az ölembe... Olyan ennivaló =D <3 közben kinyitottam a boritékot, és szó szerint lesokkolt. Az ösztöndij program elküldött egy másik gimibe, ami Los Angeles tulsó felében van. Ezt mindenképp el kell mondanom Dellynek. Bementem a szobájába, és leultem mellé az ágyra
- Mizu? - kérdezte mosolyogva, de amikor látta az arcom korigált. - Mi a baj? Ross? -kérdezte aggódva
- Dehogy, vele minden rendben- mosolyogtam kényszeredten- Csak az van, hogy...... el kell innen mennem.- mondtam szomorúan, mire az én szöszi barátnőm lesokkolt.
- Hogy mi?! Miért?
- Az ösztöndij egy másik iskolát jelölt meg nekem....
- De akkor hova mész?
- A város tulsó felébe- mondtam, mire egy picit megkönnyebült
- Legalább Los Angelesben maradsz... Ross már tudja? - kérdezte aggodva, de én nem válaszoltam, csak lehajtottam a fejem - szóval nem - mondta aggodva. - mond el neki. Tudnia kell - nézett rám
- Tudom, na most megyek- mondtam szomoruan és elindultam kifelé - Szia. - Odamentem Ross szobájának ajtaja elé, és bekopogtam, de valaki megforditott és rősen megcsokolt.
- Beszélnünk kell - sutottgtam Rossnak, aki meglepödött, de behuzott a szobájába. - Szóval...- ma este indulnom kell, és és nem akarom, hogy várj rám... ezt nem mondhatom neki. Ha ugy válunk el hogy együtt vagyunk akkor várni fog rám, de nem akarom, hogy  ugy várjon, hogy nem jövök vissza. Szoval hazudnom kell, és ez fog a legjobban fájni - Ez nem megy - mondom ki, mire döbbentem néz - Nekem már ez nem megy... igy együtt.
- Miről beszélsz? nagyon jol megvagyunk. Szeretlek - mondja ki mire elhajtom a fejem - És azt hittem te is szeretsz....- mondta szomoruan
- Azt hittem, hogy megértesz, és tudom, nem most kéne mondanom, de már nem szeretlek - mondom ki halkan a hazugságot, mire döbbenten néz.
-  Ugy tudtam! - mondja dühösen - mire ilyedten nézek rá - Végig csak szorakoztál, nem?  Hogy hülyét csinálj belölem, nem igaz?! - Ha tudnád, hogy nem erről van szó, máshogy gondolnád....
- Oh tényleg?! - áltam fel dühösen és már én is üvöltöttem -  Ha igy gondololod nem kéne együtt lennünk! Sőt nem is kéne beszélnünk!
- Oké! Akkor már találkoznunk se kéne! Soha! -most valóra válik ami kértél.
- Rendben, akkor holnaptol nem is kell látnod! -üvöltöttem neki, és kinyitottam az ajtót. Mindenki ott halgatozott de most nem érdekelt, csak bementem a szobámba, és kulcsra zártam. A böröndökbe mindent bepakoltam, tetejére meg odaraktam a Lap-Topot. A tevékenység közben ömlött a könnyem. Két ora mulva az egész szoba üres volt... csak a butorok voltak ott, és a börödnök az ajtó mellett. Furcsán csönd volt a lakásban. Bementem Dellyhez, aki a nyakamba ugrott.
- Ez mi volt?! Rossal?! - kérdezte döbbenten - Ugy tudtam imádjátok egymást.
- Én még mindig szeretem, de nem akarom hogy szenvedjen... - kérdőn nézett rám - Tudom milyen érzés hiányolni és várni valakit, aki már soha nem ön vissza - mondtam neki sirva. - többiek?
- Elmentek Rosst megkeresni.... A veszekedésetek ota nem jött haza, a telefonja kikapcsolva.. senki sem tud felőle semmit...
- Jézusom..- hunytam le a szemem. - Indulnom kell, kocsival jönnek értem... De majd meglátogathatnál... külön apartmanokban vagyunk - mosolygok rá sirva.
- Mindenkép. Azért vissza jössz néha?
- Nem hiszem, hogy egyáltalán visszajövök...
- Muszály elmenned? - kérdezte sirva, miközben a nyakamba ugrott.
- Már igy is, ugy is igen....
- Kikisérlek.


*Az apartmanoknál*

Komolyan! Gyönyörű ez a hely... pedig egy iskola =D
- A maga apartmanja rögtön itt van - mutatja a kollégium igazgato.
- Köszönöm, innen már menni fog - mosolygok rá, ő pedig odaadja a kulcsokat. Két ember, egy apartman. Jó lesz ez.
- Szia, és Viki vagyok - mosolygok az ágyon ülő, valamit lapozgató, barna haju lánynak.
- Szia, én Laura... nagyon ismerős vagy nekem - mér végig mosolyogva - na mindegy - na mindegy, ott a te ágyad, ott a fürdő, ott a mini konyha...- sorolja. - Megvan! - kiált fel, mire eg kicsit megijedek töle
- Mi van meg? - kérdezem szerényen mire elneveti magát
- Nem ismered véletlenül Rosst? - leesik az állam. Oké, hogy Ross híres meg minden, és meg is osztotta, hogy együtt vagyunk... de akkor is.
- Öhm...... Nem, nem ismerem....- hazudom, de látom rajta, hogy tud valamit.
- Akkor bocsi, biztos összekevertelek valakivel , vonja meg a vállát, de szerintem tudja. Kirakom az asztalra a telomat, és elindulok, kipakolni a cuccomat, amikor elkezd zenélni az asztalon a telom. Gyorsan történt minden. Laura felemelte az asztalról, és meglátta a nevet rajta, és egy képet.
- Tessék. - adja a kezembe, és várja hogy felvegyem. Ross hivott, és az a hivoazonosito volt beálítva amikor szilveszterkor az ölébe kapott és nem engedett el... Mindketten nevettünk rajta.  Kinyomta abban a pillanatban ujra megcsörrent a telom, megint ő hivott.
- Miért nem veszed fel? - kérdezte Laura. Láttam, hogy nagyon meg akar kérdezni valamit, de nem meri. Megint meggcsörrnt a telóm, de most Delly neve villogot, és ha ő hiv azt felveszem
- Nem haragszol? - nézek Laurára, aki nevetve nemet int
-  Szia Delly - köszönök a telefonba, de nem ő válaszol
- Hol  vagy? - kédezte Ross idegesen, de nem tudtam megszolalni- Nem ugy gondoltam amit mondtam.... Csak gyere vissza - mondja kétségbeesetten. Laurára nézek,, aki kiveszi a telefont a kezemből
- Ezt, hogy érted?- kérdezi Laura - most Ross volt totál néma - Haho, itt vagy?
- Öhm.... Laura?
- Igen Ross?
-Semmi- mondta és lerakta
- Tudtam, hogy te vagy az - néz rám Laura - Ross, az öltözöjében, egy csomo képet rakott ki ami ti vagytok..... de miért tagadtad? - Szoval ezért volt olyan ismeről! Vele forgat Ross. Itt villámgyorsan elhadartam neki, már sirva fejeztem be, de Laura mégis értette mit mondok neki. Nem mondott semmit csak szorosan megölelt. És nem is kellett mit mondania... 

Ujra itt ♥

visszatértem! =) sajnálom, hogy eddig nem volt rész..... De most mindenhova próbálok ujjat kirakni! =) de mielőtt elkezdeném... Elmondanátok, hogy melyik oldalamat/oldalaimat szoktátok olvasni? mert ha van olyan amit nem, akkor azt nem folytatom..... Még egyszer: Sziasztooook<3 és imádlak titeket<3

Excuse me =(

Sajnálom srácok, de ebbe a blogba rgy ideig nem tudok részeket rakni.... de kaptok egy kis kátpotlást =]
http://teiserzed.blogspot.hu/?m=1.  Irjatok vélemémyt =) ♥♥♥ xoxo

Új rész =]

Kint van az új rész az Álom vagy Valóság blogon :) remélem tetszik...
http://valoalom.blogspot.hu/

 Itt van a másik blogom is. Mindent Előről....
 http://melorol.blogspot.hu/

:'(

A blogger törölte valahogy az összes bejedzést az Álom vagy Valóság? Blogombol... :'( De akkor oda most kitalálok egy uj történetet. =)

meglpiii ♥

Hoztam nektek egy uj blogot. Remélem tetszeni fog :*

My New Life #7

- Mi a baj? - kérdezem töle halkan, mire felém néz.
 Láttam rajta, hogy bántja valami...
- Tudod, az van, hogy el kell menünk pár napra... - mondta ki. Nem értettem miért szomorú-e miatt, hiszen, ahogy Dellytól hallotam utálja a sulit.
- Ez nagyszerű - momdtam neki mosolyogva.
- De te biztos nem tudnál velünk jönni - szóval innen fúj a szél. De várjunk! Miéet bem tudmék velük menni? Igazábol ki,mondta, hogy velük akarok menni?! Nem mintha nem akarnék, csak ugy....
- Mi?! - kérdeztem homlokráncolva
- Anya utánanézett, és mondta, hogy, ha valaki ösztöndijjal kerül be az iskolába, akkor nem mehet el iskolaidőben máshova. Mármint.... van az a bizonyos hiányzási nap+ a betegségek ami bármennyi lehet...
- 3 nap + 30 , a betegségek... - mondom neki halkan. Közben eszembe jutott valami...
- Igen. És koncert miatt kell elmennünk, ami 4 nap... - mondta gondterhelten.
- És mi lenne, ha úgy mennék el, mintha beteg lennék?- kérdeztem vigyorogva. Ross egy ideig furcsán nézet, de amikor leesett neki, hogy mit mondtam elvigyododott és átölelt.
- Akkor meg van oldva - mondta az én szöszim. Kirángatott a szobából, megjegyezném, majdnem felborítottam a zongoraszéket. Szóval, ki a szobából, ami tele volt hangszerekkel és mikrofonnal, Ross minden szobába benyitott, hogy 'Gyerünk le!'.
- Mi volt olyan fontos? - kérdezte értetlenkedve Rocky. Lent már mindenki ott volt, a szülőkkel együtt.
- Viki....  - húzta öket Ross
- Mond már! - nyugtalankodott Delly.
- Szóval, Viki jön velünk arra a 4 napra. - mondta ki Ross. Delly azzal a lendülettel fellökött, úgy ugrott rám örömében. A többiek persze, kicsi a rakást játszva ránk ugrottak.:D
- Ross - nézek röhögve a barátomra, aki csak vigyorogva nézett .
- Most én is ugorjak rád?- hülyitett Ross.
- Kösz - intem le nevetve. Ovatosan, nem tudom hogyan, de kimásztam alolóluk, úgy , hogynem vették észre.
- Mikor tünik fel nekik? - kérdeztem röhögve Rosst.
- Fogadjunk , hogy még öt perc után sem veszik észre.
- Miben fogadunk? - kérdeztem homlokráncolva.
- Mondjuk egy csókban - mondta vigyorogva, mire zavartan bolíntottam, és kinyujtottam a kezem.
- Kezet rá? - kérdeztem
- Kezet rá. - bólintot és megfogta a kezem.  Mivel a rakás tetején Rocky volt, ő folyton felált és rá ugrott a többiekre. Már négy perc eltelt. Ross, minden 30 másodpercnl jelezte az idút. Ami kezdet idegesíteni. Nem veszithetek... mondjuk nem lenne elenemre az a csók. De ez egy verseny, és nem veszithetek.
- Fél perc, és nyerek- mondta tizedszerre a szöszi. Egyszer csak Delly megszólalt.
- Hol van Viki?- kérdezte, és kimászott a többiek alól.
- Nyertem! -vigyorogtam Rossra, mire Delly értetlenkedve nézett.
- És most mi kesz? - kérdezte a szemembe nézve. Válaszul csak kezemet a nyaka köré fontam, és megcsókóltam. Egyszercsak a többiek huhogását hallottam meg, mire kibuktam acsókból.
- Vikiiii!!! - sikoltozott nekem Rydel, mire ijedten odakaptam a fejem - Már van géped és telód is, de még nem csináltunk semmit! - mondta és elkezdett felhúzni a szobájába. Visszanéztem a fiúkra, de ők csak röhögtek rajtunk... :D
 - Szóóóóval...- kezdte és beirta a keresőbe, hogy Twitter. A laptop nagyon gyorsan engedelmeskedett neki. Gondolom a kamera látta az eszelős tekintetét... :"D - Mi legyen a felhasználóneved?- kérdezte tölem, de ő is gondolkozott - Megvan! @vickyr5.
- Mi? - kérdeztem nevetve, mivel ez nekem teljesen új volt.
- a családban mindenkinek a keresztneve mögött ott van, hogy r5. élÉs már te is a családhoz tarotzol.  - mondta nekem, mire totál meghatodtam. - Profilkép... ez jó?- kérdezte és felém mutatta a telóját. A képen éppen Rossal öleljük egymást, és mindketten egy irányba nézünk, a kamera felé. A kép tudom mikor készült, de azt nem tudtam, hogy Delly lefotozott minket... Vigyáznom kell a szöszivel :D
- Legyen - bólintok, mire átküldi a gépre a képet, lementi, és már tölti is fel. - Most jut eszembe! Ha regisztrálni akarunk kell mail is. - gyorsan azt is megcsinálja. Még egy csomó mindent csinál, Facebook profilt, amit szerintem én nem is fogok használni. Olyan gyorsan csinálja, mint aki születésétől fogva ezt tanulta volna. Delly lemegy a többiekhez, én pedig belépek a twitterre. Szerencsére Rydel letöltötte nekem. Eszembe jutott, amit Dely mondott a kersztnevekről és az r5-ról. Szóval gyorsan megtaláltam a többieket...
- Hogy haladsz? - jött be az ajtón mosolyogva Rossy.
- Asszem' megtaláltalak titeket - erre furán nézett, mire folytattam - a Twitteren. - mire egy 'jaaaa' bolintással elővette a telfonját, nyomkodta, és ujra eltette. Ezt nem értettem, amig nem kezdett el jelezni a gép és a telóm egyszerre.  'Ross Lynch követi magát'  
- Már kölcsönös - vigyorgott rám. Ujra megnéztem a telót,nés most döbentem néztem rá.
- Jézusom! - momdtam totál elképedve - ez meg itt micsoda?! - kérdeztem döbbenten
- Mi micsoda? - kérdezte és odajött hozzám, és most együtt néztük a telóm.
-  Ennyien követnek? Aztaaa - mondtam elképedve, mire elröhögte magát. - Hé! Ez micsoda? - kérdeztem töle döbbenten, ugyanis folyamatosan jelzett a telóm.
- Elkezdtek követni - mondta vigyorogva - Amugy ugyan ilyen a telóm - momdta Ross
- Tudom - nyujtottam rá a nyelvem, mire homlokráncolva nézett - Delly mondta..- De miért követnek? - kérdeztem a szöszitől.
- Mert látják, hogy követlek - magyarázta mire elképedve néztem rá.
- Nincs itt egy kicsit sok ego? - kérdeztem tőle.
- Csak egészséges mértékben- mondta és befeszitett. Ezt nem birtam megálni, és lefotoztam. Még jó, hogy Delly megmutatta, hogy kell használni. :D
- És ezt, hogy kell feltölteni? - kérdeztem tőle, mire nyult volna a telóért, de én nem adtam. :D - A-a! Csak mond el.
- Akkor az enyémen megmutatom. - vont válat, és maga mellé invitált.  - Ide beirod, amit szeretnél, aztán erre, és végüüüül - ránkattintott a kamera jelre. A szemembe nézett és megcsókolt. Hallottam egy kattanást, amit a telefon adott ki. - és végül ez - mondta vigyorogva és rákattintott a Twet 'gombra'. Abban a másodpercben jöt egy értesítés.
- De nem ugy volt, hogy ez titokban marad? - kérdeztem, miközben a boldogság és az összezavarodottság kettősége zikázott bennem. Ross csak mosolyogva megrázta a fejét.
- Rockyéknak hála, ugyis kitudodik. - magyarázta mosolyogva a szemembe nézve. - Amugy is. Ebben nincs mit titkolni. Ha megtudják, tölem tudják meg - mondta azzal az ellenálhatatlan mosolyával. Az örömtől szinte ráugrottam, ugy öleltem meg. Végülis.. ráugrottam, mivel mindketten a földön feküdtünk, nevetve.. :D