2014. március 30., vasárnap

Első Díj :)

iasztok! :) a blog megkapta első díját Végh Dórától, ait most imádok :D ♥♥♥


Szabályok:
 1. Írj magadról 11 dolgot.
 2. Válaszolj 11 kérdésre. 
 3. Írj 11 kérdést. 
 4. Küld tovább néhány embernek. 
  
 1. 11 dolog magamról
 - imádok énekelni 
 - négy éve Los Angelesben élek.
 - A The Rage-be táncolok, amivel egy álmom valóra vált.
 - Nyáron megyek haza Debrecenbe.
 - szeretnék egy cicát :D
 - Tudok gitározni 
 - Megakarok tanulni dobolni
 - Van egy kutyám ♥
 - 18 éves vagyok
 - A szüleim elváltak
 - anyával élek L.A.-ben.
  
2. Válaszolj a kérdésekre.


1. Miért kezdtél el blogolni?  Hogy leirhassam nektek a törtémetet ami régota belopta magát a fejembe. :D Plusz, hogy a magyar nyelvet folytathassam.
2. Mi a kedvenc zenei műfajod? Pop-rock
3. Kedvenc állat? Kutya, cica
4. Van hobbid? Ha igen, mi? Tánc, ének és a dráma
5. Miket szeretsz csinálni? Lásd ---> hobbi
6. Mi az ami elszomorít? Ha azok a kiket a barátaimnak gondoltam átvernek vagy kihasználnak...
7. Van példaképed? Ha igen, akkor kicsoda? Most nincs =)
8.  Szeretsz táncolni? Imádok *-*
9. Hány blogot olvasol? Van vagy 10 :D
10. Kedvenc ital? Cola
11. Hosszú vagy rövid haj?  hosszu, mivel nekem is az :D 

3. Kérdések 
- Milyen fajta blogokat olvasol?
- Voltál már szerelmes?
- Jól énelelsz?
- Jártál már külföldön?
- Ha igen, hol?
- Kedvenc férfi név?
- Kedvenc fagyid?
- Szoktál olvasni?
- kedvenc zenéd?
- Hány barátod volt? 
- szoktál énekelni?
+1 hol hallottál a blogomról? :D ♥

4. Akiknek küldöm

http://foreverr5love.blogspot.hu/?m=1
http://www.just-friends-r5.blogspot.hu/?m=1
http://www.better-than-this-r5.blogspot.hu/?m=1

 Mégegysrr köszönöm <3 ♥♥♥

My New Life #6

Bár én Ross ölelését kicsit tovább hagytam, ami másnak is feltünk...
  Körülöttünk mindenki csendben volt. A némaságra kibújtam Ross ölelő karjaiból, és a többiekre néztem, aki ugyancsak engem vizslattak kérdő tekintettel.
- Öhm... Delly. Nem megyünk? - nézek témát terelve Rydeltől. De a tervemet meghiusítják...
- Ennyivel nem uszod meg - kösz Rocky, kösz!
- Mégis mit?- nézek rá kérdőn, mire felröhög.
- Ugyan már. Mi van köztetek? - néz rám vigyorogva. Egy hosszabb ideig tartó ölelésből erre nem jöhetett rá...
- Semmi - mondjuk egyszerre Rossal.
- Akkor miért besztéltek egyszerre? - méz ránk felvont szemöldökkel Rocky. Rossal egymásra mézünk és szintén korusban válaszolunk.
- Nem is. - mire mindenki elröhögi magát.
- Annyi van hogy kevesebb a single - jön le a lépcsön Riker. Hogy miota állt ott, azt senki sem tudta...
- Kösz Madison - szolok oda neki karba tett kézzel, és megsértődött képpel. Héééé ez rimmelt :D A beszolásomra mindenki röhögni kezdett, de nem felejtették el, hogy mit mondott Rik.
- Szóval, gyerekek... Igaz? - néz ránk Márk, mire Rossal egyszerre elkezdünk magyarázni.
- Aztán  behuztam egyet Rossnak, de.... -mondtam a szorit, de beleszolt.
- Nem huztál be, hagytam magam. - kezdett védekezni, abbahagyva a magyarázkodását.
- Dehogy hagytad - intem le. De a szemem sarkából látom, hogy probálja a többieket gyözködni, hogy 'ő pedig hagyta magát'. :D Aztán újra egyszerre kezdünk magyarázni, és a többiek képét látva, semmit sem értettek...
 - És összejöttünk! - fejezzük be egyszerre.
- Összeillenek... Már két embernek nem értjük mit mond - mondja röhögve Rik.
- Gratulálok gyerekek, de vigyázzatok a ........ - kezdi Mark, de Ross közbeszól.
- Apaaaaa - mondja a szöszim égő vörös fejjel. Hozzátenném az enyém se volt sápadt.... Ha értitek....
- Szerintem tudják -  mondta vigyorogva Riker, mire hozzávágtam egy párnát
- Kuss, Mad - sziszegem neki.
- Mi szerintem felmegyünk, gyere Viki - sutogja oda nekem Delly
- Jó éjt... - mondom neki, késöbb hozzáteszem - újra. - mire elröhögik magukat. Fent,  Delly a szobájában előrukkolt egy ötlettel...
- És, ha hétvégén, mármint holnap elmennénk nézni neked butorokat? Mármint... tudod, ha ideköltözöl, akkor átalakítjuk neked a vendégszobát úgy ahogy szeretnéd - mondja totál lelkesen, és kérdön rámnéz
- Nem szeretnén a terhetekre lenni... - mondom neki, mire megrázza a fejét.
- Ez nem teher. Ha itt laksz ez jár neked.. - mondja mosolyogva, én pedig meghatódva átölelem és csak annyit sugok neki:
- Köszönöm.

      Reggel, amikor felkeltem, Delly nem volt a szobában. Kimentem, ott sincs. Körbejártam a lakást, és sehol sincs senki. A medencétő hangok szürődtek ki.  A többiek éppen Rydelt akarták bedobni a vize, hozzátenném ruhástul. Ezen akaratlanul is hangosan felröhögtem. Ez hiba volt mivel mindenkii rám figyel, vigyorogva összenéztek, lerakták Dellyt aki láthatóan nagyon örült, hogy nem a vízben landolt. Szóval, lerakták tesójukat és megindultak felém.
- Nem, nem! Meg ne probáljátok - mondom nekik röhögve, és elkezdek hátrálni. Ez hiba volt mivel valaki felkapott mint egy zsákot. Ki más lett volna mint az én szöszi barátom?! :D
- Tegyél le! - mondom neki a hátát ütögetve, amit csak röhögve fogad.
- Legyen - mondta vigyorogva, de éreztem m, hogy itt készül valami... Eszembe jutott, amikor elösször emelt igy fel. Akkor inkább elkapott. :D
- Meg ne próbáld! Hallod?! - mondom neki visítva, de a végét elröhögtem. A többiek szintén röhögve nézték, Ross mit csinál velem. Miközben ezen gondolkoztam, Ross beugrott velem együtt a vízbe. Mikor kidugtam a fejemet a vizből, dühösen néztem Rossra. Tekintetemen tutira nem segített az ázott manó külsőm, mert mindenki röhögött rajtam.
- Teeeeeee!!! - mondom neki, felé közeledve. De ő csak egy helyben állt és mosolygott. Olyat csináltam, amire tényleg nem számított. Ráügrottam. Azt hittem, hogy le fog sülyedni, de ő csak röhögött.
- Naaaa! Sülyedjél már! - nyomom le.
- Oké-  mondta röhögve, megfogta a lábam és lemerült a sikításom kiséretében. Elefelejtettem hozzátenni, hogy végig pizsamában voltam. A víz alatt Ross szembefordított magával, és vigyorgott, én pedig visszamosolyogtam. Mire a víz felszinére értünk, mindenki beugrott a medencébe. :D  Kimentem és kihívtam Dellyt a vízből'
- Kölcsön tudsz adni egy fürdőruhát?
- Persze! Gyere - mondta és maga után húzott l, be a házba.  Egy tök cuki türkiszkék fürdőruhát adott.
- Baromi jól áll - mondta, amikor felvettem. - Én felveszem ezt és mehetünk - mondta, miközben elindult átvenni Hello Kittys fürdőruciját.  A medencében a fiuk már megint hülyéskedtek :D Ross pedig a szélén ülve gondolkozott...


A medencézés, amikor meguntuk, mindenki bement megszáritkozni, és átlöltözni. Amig Delly öltözködött én kimentem, de zongorahangott hallottam. A folyosó legvégéből. Amikor menyitottam Rosst találtam ott, aki hátranézett
- Szia . - köszöntem neki mosolyogva 
- Szia - visszamosolygott, és helyet hagyott maga melett a zongoránál. Odaültem mellé, mire elkezdett játszani egy dallamot, amit mosolyogva néztem végig. Éreztem a levegőben hogy valami gond van.
- Mi a baj? - kérdezem töle halkan, mire felém néz.

2014. március 29., szombat

Köszönöm ♥

Nem hiszem el, hogy emmyi orszában olvassátok a történetem és az 1000+ -os megtekintést. =) Imádlak titeket, és mégegyszer köszönöm ♥♥♥


Álom vagy Valóság?

 Álom vagy valóság? ez az új blogomnak a címe. =)  Remélem ez is tetszeni fog nektek. ♥
http://valoalom.blogspot.hu/?m=1
  ui: sietek a résszel, mind két blogra. Addiflg is köszönök neltek mindent ♥

Új blog ^-^

Sziasztok. Lenne ötletem egy új blogra, és arra lennék kiváncsi hogy lenne e iránta érdeklődés. Ezt is folytatnám. :)  addig is pusszantalak titeket ♥♥♥

2014. március 28., péntek

My New Life #5

Egy kép ahol úgy sétálunk, hogy Ross éppen átkarol, ezzel a szöveggel: Ross Lynchre rátalált a szerelem vagy csak egy újjabb kaland?
Ezt nem hiszem el- mondom ki hangosan. De jobban megnézve a képet nem nagyon lehet felismerni. De akkor is - Ezt hogy?! Miért?! És ki?! - kérdezem kiakadva Dellytől. Aki tanácstalanul állt mellettem
- Ugye milyen? Eddig legalább single volt... de most!  - mondja egy mellettem alló lány, aki ugyanazt az ujságot szorongatta. - Egy biztos! Szerencsés a kiscsaj... Hé te nem Rydel vagy? - Kérdezi a szöszi barátnőmet. Aki mosolyogva válaszolt
- Én volnék. - mosolyog továbbra is.
- Uristen de örülök neked. - mondja vigyorogva a lány- te mit tudsz erről? - kérdezi a képre mutatva.
- Csak annyit mondhatok, hogy most nagyon boldogok - mondja rám se nézve. Olyan profin csinálja. ^-^
- És esetleg..... egy képet csinálhatnánk? - kérdezi félénken, de Delly csak mosolyog.
- Persze, Viki - néz rám - segítesz?
- Persze. Add ide - nyulok a lány telefonjához. A kép nagyon klasz lett. Dellyvel a hazafelé vezető uton végigbeszéltük, hogy akkor most mi lesz, de semmire sem jutottunk. Volt ötlet, hogy, ha kimegyünk az utcára akkor én vegyek parókát Ross pedig álbajuszt. De remélem Rydel csak viccelt :D

- Megjöttünk! - kiált Delly. Rosst a konyhában találtuk meg nutellát éve. Az üvegből. Kézzel. Amikorezt megláttunk szinte röhögőgörcsöt kaptunk. Ross annyira megijedt, hogy elejtette a nutellát, de szerencsére nem tört össze. :D
- Azt már edd is meg - mondja röhögve Rydel.
- Azt akartam - mondja besértődve Ross.  Olyasfajtán sértődőtt be mint egy öt éves.
- Na, de Rossy.... - mondom röhögve, de nem tudom befejezni.
- Ne hivj Rossy-nak - mondja duzzogva, mire misolyogva megkérdezem tőle.
- Miért is ne? -kérdezem rátámaszkodva a pultra.
- Nem vagyok már 5 éves - mondja vigyorogva és befeszólít. Mire ujra elröhögjük magunkat.
- Új beceneve van - sugja oda nekem Delly mire bolintok. Odamegyek Rosshoz és a szemébe nézek.
- Akkor hogy hívjalak? - kérdezem töle, de ő csak megcsókol..
- Jól van! Megértem, hogy itt dúúúúúl a láááááv, de itt van egy single is. - nyujtja a nyelvét röhögve felém.
- Amugy Dell! Hallottad Vikit énekelni? - kérdezi Ross a nővérétől mire, ha a szememmel ölni tudnék koporsó se kéne neki....
- Nem miért?- néz rám kiváncsian Delly.
- Énekeljünk egyett - momdja Ross és felszalad a szobájába. Remélem viccelt. De tíz másodperc mulva kiderült hogy mégse.
- Ezt fogd meg. - nyujtja felém Lunát. Ő pedig egy feketét vesz a nyakába.
- Azta, nem Ross játszik Lunán? - kérdezi döbbenten Rydel.
- A-a - vigyorgok rá. - De én nem fogok énekelni. - mézek komolyan Rossra.
- De igen is fogsz. - néz rám - Csak egy dal. - néz rám boci szemekkel, Min önkéntelenül is elmosolyodok.
- Legyen... De csak egy dalt tudok fejből. - nézek rájuk, mire Ross, leveszi a gitárját, és érdeklödve néz rám. Amikor lejátszom az első akordokat, ismét elfog a jó érzés. Azt a dalt éneklem amit én irtam.  Amikor mindig arrol álmodtam Magyarorszqgon, hogy énekes leszek, és lesz mellettem, egy barát vagy egy család... Amikor annál a résznél tartok, hogy 'ez nélküled nem megy, ez nem olyan vicces nélküled' a külvilágot már nem is érzékelem. Végre kiadtam magamból azt amit eddig bezártam. És ez jól esett. Az utolsó sort már halkabban énekeltem.. 'itt lefyek nélküled'  a végén egy kis hatásszümet után leveszem a szememet a gitárrol.
- Aztaaaaaaa - mondja Ross tátott szájjal. - Ez állati, ki irta? Ez nagyon jó. - mondja olyan lelkese, hogy azt el se lehetett képzelni, Delly pedig ugyanugy bologatott. Ekkor vettem észre a konyhából fogyelő Rockyt, Riker és Ratliffet.
- Mennyit hallottatok? - kérdezem félénken
- Az egészet - mondja vigyorogva Rocky.
- Nagyon jó vagy - mondja Rik , mellette pedig Ell helyeslően bologatott.
- Hát... köszönöm - mondom nekik mosolyogva.
- Na de nekem még nem válaszoltál - mondja csillogó szemmel Ross- Ki irta?
- Hát...... én - nyögöm ki, mire mindenki egyszerre szólalt meg.
- MI???  - kérdezik döbbenten
- Nagyon jól irsz, a szöveg egyszerüen zseniális. A mondanivalójával együtt. - mondja lelkesen Delly.
- A pontos mondani valója mi volt?- kérdezi hülyín nézve Ell. Látom rajta hogy csak szivatja Rydelt, de ő válaszol.
- Hogy semmit sem tudunk egyedül megcsinálni... mármint érted. Ha van mellettd valaki akkor jobban ki tudod hozni a maximumot. - magyarázza Delly.
- Gyerekek! Megjöttünk - mondja Stormie.
- Sziasztok - mondják a srácok korusban, én pedig kicsit késöbb
- Sziasztok - mondom mire elröhögik magukat.
- Rossy, megtartom ezt a gitárt - mondom neki miközben Lunát nézem. A többiek mind röhögnek, a szülök pedig furán néznek
- Rossy? - kérdezi Márk homlokráncolva
- Ross úúúúj beceneve. - nyujtom ki rá a nyelvem .
- Drágám, emlékszel még milyen neve lett volna Rikernek ha lány lett volna? - kérdezi férjét a nosztalgiázó anyuka
- Persze - de látni lehetett rajta, hogy fogalma sink. Ezen is jót röhögtünk.
- Madison - mondja Stormie, mi pedig röhögő görcsöt kapunk. Rik feje pedig rendesen ég.
- Nem csak Rossynak van új beceneve. - mondja röhögve Rocky.
- Ez csak ugye vicc? - kérdezi kétségbe esve a legidősebb tesó.
- Persze Madison, persze. - mondom neki a vállát ütögetve. Mire mostmár a szülők is röhögtek.
- Jól van. Sziasztok - int Riker, azaz Madison. :D
- Én már nagyon álmos vagyok - szol nekem Delly, mire bólintok hogy én is. - Mi felmentünk aludni.Sziasztok - mondja Rydel és mindenkit körbeölelünk. Bár én Ross ölelését kicsit tovább hagytam, ami másnak is feltünk...



Bocsi hogy rövid... irtam volnatöbbet is csak nem szeretném elkapkodni... :)


2014. március 22., szombat

My New Life #4

Az Ő szobájában.

   Hajnali 5 óra van. Legszivesebben vissza feküdtem volna Ross mellé, de az eszem azt mondta, hogy Rydel szobájában kell aludnom. Pedig úgy visszafeküdnék Ross mellé. Hallgatni a szivverését... Olyan halkan, amennyire csak tudtam, kimentem a szobából. Halkan becsuktam az ajtót. Rydel szobája szemben van. Ahogy bementem az ajtaján, egy pillanatig azt hittem, hogy felkell, de mégse. Lefeküdtem a pótágyra, és most rögtön elaludtam.
  -Ébresztő álomszuszék! -üvöltötte a fülembe Delly. Abban a pillanatban pattantam fell, ezzel lefejelve a szőke barátnőmet.
- Auuuu! - üvöltöttonk fel egyszerre. Az üvöltésre szinte mindenki az ajtóban termett, Riker kivételével. Mikor meglátták mi történt, egyszerre röhögtek fel.
- Asszem' agyrázkodásom van- simogattam a fejem, a végén nem birtam tovább én is elröhögtemm magam
- Lányok... jól vagytok- kérdezi Stormi aggódva.
- Persze. - bológatott Delly, hömbölyögve. A fiúk kimentek, Stormie pedig lement reggelit befejezni. - Amúgy mi volt az este? - kérdezte vigyorogva. Én persze úgy csináltam, mintha semmi sem történt volna.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem totál vörösen
- Ne csináld már- és röhögvehozzám csapott egy párnát. - Tudom, hogy Rossnál voltál.
- Honnan? -kérdeztem, és zavaromban a karkötőmet piszkáltam.
-  Hajnal után felkeltem, és te nem voltál itt. Kimentem megnézni hol vagy, és ugye innen a legközelebbi szoba Rossé. Halkan benéztem és láttam, hogy milyen aranyosan alszol rajta...- folytatta volna, de hozzá vágtam egy párnát. - Hééé. Ts kérdezted. - mondta védelezve
- Jól van. Na, de készüljünk... Nemsokára idnulnunk kell.
- Tényleg. - csapott a homlokához- suli van. De délután eljössz vásárolni? - kérdezte csillogó szemmel. Úgye kapom az árvasági potlékot, plusz még egy csomó máshonnan pénzt. Így rengeteg félre tett pénzem van
- Persze, mennyünk. Úgyis van egy halom félretett pénzem.
- Akkor miért nem veszünk neked lap-topot és telefont? -kérdezte döbbenten
- Magyarországon nem engedték az intézetben.....- folytattam volna, de Rydel leállitott
- Hogy mit mondtál?! - kérdezte döbbenten, mire nekem is leesett, hogy mit mondtam
- Én semmit - mondtam rávágva.
- Ne! Nem!!! Azt mondtaad, hogy az INTÉZETBEN - mondta kihangsúlyozva az intézet szót.
- Jól van. Annyi az egész, hogy Magyarországon intézetbe jártam. A szüleim meghaltak 4 éves koromban. Ide ösztöndijjal jutottam- magyarázom neki hallkan. Pár percig néma csendben állunk
- Ezt még ki tudja? -kérdezte elcsukló hangon.
- Csak Ross és te - mondom halkan. Erre bólint
- Miért nem mondtad el?
- Nem akartam, hogy emiatt barátkozz velem, vagy megsajnálj - suttogom, miközben egy könycsepp folyik végig az arcomon. Rydel is elkezdett sirni.
- Megbizhattál volna bennem - mondja zokogva. - Miért nem biztál meg bennem? -kérdezi
- Nem arról van szó, hogy nem biztam meg benned, hanem ez fájdalmas nekem- szorosan lehunyom a szemem zokogva Delly nyakába borulok.
- Lányok! Kész a......- észreveszi a kibőgőtt fejünket- reggeli. Mi történt?- kérdezi, mikőzben lehajol hozzám.

- Elmondtam neki, az intézetet -néztem a szemébe sírva, mire bólintott és szó nélkül átölelt. Szorsan magamhoz szirítottam, ő pedig az állát a fejemen pihentette.
- Delly, lehetne, hogy köztünk marad? - néztem a barátnőmre, kibújva Ross öleléséból
- Mindkettő -néz ránk. Belenézek Ross szemébe, aki bólint, mire elmosolyodok
- Mindkettő. -szorosan átölelem Dellyt -köszönöm
- Szedjük rendbe magunkat. Előre megyek, jó? -kérdezi Rydel.
- Rendben -mosolygok rá. Megvárjuk amig becsukódik a szobából nyiló fürdőszoba ajtaja.
- Mikor mentél el? -kérdezi, gondolom, az estére gondolt
- Úgy 5 körül. Tudod, nem akartam, hogy Delly ne itt találjon reggel. - magyarázom neki, mire mosolyogva bólint -De ő már tudta. - mondtam mire felnevetett. Magához húzott és megcsókol, amit szivesen viszonoztam.
- Lent talkozunk - mondta, és kiment az ajtón. Utána még pár percig vigyorogva néztem magam elé. Egyszer csak Delly jött ki a fürdő ajtaján
- Mehetsz - a fürdőben elintéztem a dolgaimat (tusolás, fogmosás, hajamat megcsináltam). Felvettem azt a ruhát amit Rydeltől kaptam kölcsön. A tükörbe nézve elégedett voltam az edménnyel
- Mehetünk -szóltam Rydelnek. Lent a konyhában már javában folyt a reggelizés. Rydellel teljesen egyszerre szólaltunk meg.
- Jó regelt! - mindenki a hang irányába kapta a fejét. 
- Tojásrántottát? -kérdezte Stormie. 
- Ééééééén -üvöltötte Rydel és az asztalhoz futott. De a füldön egy táskában akkorát esett. Mindenki szakadt a röhögéstől, még ő is. :D A végén felpattant és az asztalhoz ült mintha semmi se történt volna. 
- Én is kérnék - mondom mosolyogva, miközben leülök Ross és Rydel mellé.  - Mikor indulunk a suliba? - kérdeztem Dellyt.
- Amikor végzünk - és nevetve magába nyomta a tojásrántoottát. A reggeli után hárman elindultunk a suliba. Ross és én, mintha semmi sem lenne köztünk. Az úton egy csomó lány leeszólította Rosst és Rydelt, de leginkább Rosst. Aki szivesen írt autogrammokat, és képeket is csinált. Volt aki kérdezett is.
- Ti jártok- kérdezte egy aranyos, alacsony vörös hajú kislány, kettőnkre mutarva.
- Nem - ráztam meg a fejem mosolyogva, lopva Rossra néztem, aki visszamosolyodott.
- Kár, pedig szerintem totál összeillenétek - momdta mosolyogva, és elfutott. Amikor halló távolságon kivül volt, egyszerre nevettük el magunkat. Nem a lány, hanem, hogy azt mondta összeillünk. 
- Látod! Nem csak én vagyok így ezzel-mondta vigyorogva Ross, és átkarolt. Így sétáltunk hármasban amig az  iskolához közeledve, ki nem bújtam Ross kezei kőzül, mire kérdön mézett rám
- Mi nem vagyunk együtt - mondom neki kerek szemmel, hogy essen már le. Nem tudom miért, de mind a ketten beleegyeztünk, hogy titokban járunk. Ross egy hatalmas bólintással vette a lapot, és elém tartotta az öklét
- Haverok -magyarázza, mire elé tartom az én öklöm is. Szóval ököl-pacsi. A suliban jól megvoltunk, szerintem senki sem gyanított semmit. Asuliból kilépve, Delly emlékeztettett a délutáni programra. 
- Oké, de elöbb elmegyek a koleszba.  -mondom neki mosolyogva, mire átölel, Ross pedig ökölpacsit ad. mindketten elköszönnek és elindulnak. Én balra, ők ledig jobbra.
    A kolégium ajtaján belépve, a portás szólt hozzám
- Maga Viki Kovács? -kérdezi mogorván
- Igen- mondom zavartan. Mégis miért érdekli, hogy ku vagyok? Jól vN, ő a portás meg minden, de akkor is!
- A kollégium igazgatója beszélni szeretne őnnel.- megmutatja, hol van az ig. irodája, és énkettőt kopogva bemegyek rajta.
- Jó napot- köszömök, mire csak bólint
- Azt a hírt kaptam, hogy maga megszegte a szabályzatunkat.
- Mégis mit szegtem meg? -kérdezem zavartan.
- Ha akár.csak egy éjszaka is kimarad, akkor jogunkban áll eltanácsolni a kollégiumból. Benne volt a szerződésben amit aláírt. -momdja nekem a z ősz hajú igazgató. - amennyiben nem ismer egy családot aki befogadhatná, az iskolájából is el kell küldeni. - mondja, mire leesik az állam. Egy éjszaka, és kicsapnak? Itt igy megy? De én senkit sem ismerek aki befogadna....
- Ezesetben, kérem szedje össze a holmiját és a holnapi géppel utazzon is haza. A cehhet a cserediák program álja. - már indultam az ajtó felé, amikor eszembe jutott valami.
- És ha van hova mennem? -
- Továbbra is az iskola tanulója lehet. -mondja összeráncolt szemüldökkel a diri.
- Ezesetben tudok valakit - vigyorgok  mint a vadalma, és az én Rossom anyukájára gondoltam. Azt mondta reggeli köben, hogy ők ott mindig szívesen látnak. Azt nem tudom, hogy hosszutávra gondolt-e vagy sem, de lehetőségnek jó.
- És mégis ki az a család? 
- A Lynch - mondom komolyan mire az igazgató kiröhög.
- Na ne mondja, hogy befogadják őnt. És mi van ha nem is ismerik magát. Bizonyitékot kisasszony. -vigyorog, vagy inkább vicsorog, a diri. - telefonszám? 
- Azt nem tudom, de a helyszinen ő igazolhatják. - mondom neki. Hát, Viki1, Diri 0
- Rendben, szedje össze a golmiját, és indulunk. -  a csomagokat hamar összeszedtem, mivel még szinte ki se csomagoltam. A Dellyékhez vezető uton, a diri meg se szólalt, csak követett. A Lynch család kapujában megáltunk, és én megnyomtam a csengőt. Stormie lépert
- Szia, Viki. Mi járatban? - kérdezi mosolyogva.
- Az igazgató úr elmondja -és a dirire néztem. Elmindta, hogy kicsaptak, hogy miért, és, hogy kell egy otthon ahol lakhatok. 
- Persze édesem. Én mondtam, hogy szívesen látunk, de nem kelett volna ezért kicsapatnod magadat -viccelödött. A diri látszólag megdöbbent,.hogy ismer és én is őt. 
- Ezesetben csak alá kell irni ezt a papirt és készen is vagyunk - Stormie aláirja, az ürge meg elmegy.- Delly fent van a szobályában. Ha jól értettem vásárolni mentek. Hát... sok sikert hozzá - és elrőhőgte magát. Delly nem volt a szobályában, igy átmentem Rosshoz. Csakhogy ő sem volt bent. Odamentem az asztalához, és észrevettem ott egy kottát. Pont azt amit Dellyvel néztünk klippet. Pass Me By. Ez a címe. Megnéztem, hogy nem- e jön senki. Tiszta a terep. Felvettem azt a gitárt amit tegnap bemutatott nekem. A neve luna. Akaratlanul is elröhögtem magam ezen. Olyan rég volt a kezemben gitár, hogy szoknom kellett. Gyakorlat képpen csináltam pár amordot... Elkezdtem játszani. Énekeltem is hoztá. Élveztem ahogy a zene átjárja az egész testemet... Hosszúbév után visszza kaptam egy részem. És ez  tetszett. A reflén felénél tarottam, amikor valaki együtt énekelt velem
- Living YOLO.... - a döbbenettől elnémultam. 
- Mióta álsz ott? -kérdeztem döbbenten Rosst. Nem hallhatott meg énekelni...
- Mióta elkezdted. - Mosolygott rám... Zavaromban nem tudtam mit csináljak.. Igy össze vissza beszéltem. 
- Hééé. Nyugi.- mondta röhögve. - Nagyon jó vagy.  A hangod is tök szupsr. És ahogy játszottál a gitáron....
- Lunán - javítom ki.
- Igen! LUNÁN!  Te aztán tényleg tehetséges vagy. - mondja mosolyogva, én pedig elsuttofok a szemébe nézve egy köszönömöt. - Amugy azéet jöttem mert anya mondta, hogy ide költözöl - mondta boldogan.  Egy dolgot nem értettem. Azért jött? Ez az ő szobálya... na mindegy..
- Viki! GO vásárolni - rondt be az ajtón Delly. Az oda vezető utat végighülyéskedtük. Kitaláltuk mikkel fogjuk idegesítsni a fiúkat, most , hogy ott lakok. 
- Na, de a suliban azt mondtad, hogy tudnál venni laptopot mef telót.... Akkor most venni fogunk - mondja vigyorogva Delly.
- Az. súcs lenne, de én ezekhez semmit nem értek. - mondom neki mire elröhögi magát. 
- Okééé. Akkor én választok neked- Egy elektronikai üzletben talált is egy laptopot, azt akarta rám beszélni, de végül megláttam egy halvány rózsaszint. Elröhögte magát. Elmomdta, hogy ugyan ilyene van. 
- Eggyen laptop -röhögve mentünk ki az üzletből. A telefonosnál, egyszerübb volt. Megláttam egy fehér telót, amibe látásra totál beleszerettem. Elolvastam a nevét. iPhone 5c.
- Ugyan ilyene van Rossnak, csak neki fekete. Ez az eggxik legjobb teló. Ezt vedd meg - addig gyözköd mig megveszem... Az eladó fiú felismerte Dellyt, igy végig zavarban volt. Ezen is jót röhögtünk :D. Lhaladtunk egy ujságos standnál, amikor észre vettem valamit. 
- NA NEEE! -szóltam Rydelnek, aki úgyan igy reagált. Hogy mikor készül? Amikor a suliba tartottunk. És mi volt az újságon?  Egy kép ahol úgy sétálunk, hogy Ross éppen átkarol, ezzel a szöveggel: Ross Lynchre rátalált a szerelem vagy csak egy újjabb kaland?

2014. március 20., csütörtök

My New Life #3

Várj!!! -megragadta a karom, és magához húzott.
Ebben a pillanatban az sem érdekelt, ha bezárják a koleszt és nem tudok bemenmi. Mert most, olyan mellett lehettem aki mellett éreztem, hogy van köztünk szikra. Igaz, hogy alig ismerjük egymást, de azzal, hogy elárultam neki a titkom, közelebb engedtem magamhoz. Most ő bujt ki a csókból.
- Van kedved sétálni? - kérdezte ragyogó szemmel, mikőzben kezével kifésült egy tincset az arcomból. Ránéztem az órámra. Már 10 perce takarodó volt. Már nem engednek be...
- Persze, menjünk -mosolygok Rossra.
- Gyere, tudok egy jó helyet - megfogja a kezem, összekulcsolja, és maga után húz. Annyit vettem észre, hogy egy parkban vagyunk. De nem  a kivilágított fajtában... Sokkal jobb. Eldugott, de ápolt. Gyönyörű virágokkal diszítve.
- Ez... nagyon szép! -mindenhova ámuldozva nézek.
- Mindig ide jövök , ha elgem van a nyűzsgésből... - nem szólok semmit, csak átölelem. Olyan aranyos, hogy elhozott ide. De egy idő után, hosszu idő után, még mindig néma csendben ültünk.
- Jó a téma -vigyorgok rá, mire elneveti magát. - Hmmm.... Mióta gitázol?- tudom, hogy közhely, de nincs más téma. :D
- Hát, igazából nagyon kicsi korom óta. Úgy 5 évesen kaptam egy gitárt, de azon csak léggitároztam- itt elgondolkodott - És te? Miben vagy jó?
- Ezt, hogy érted? - közben nagyon jól tudtam mire érti
- Tudod... zene, ének, sport....
- Hát, gitároztam Magyarországon, de abbahagytam, mert azt mondták, hogy csak az időmet veszi el..... Ugyan ezt mondták az énekre. - itt elszomorodtam. Eszembe jutott, hogy amikor mindig gitároztam az ezer éves dalokat, akkor folyton üvöltöztek, hogy haggyam abba. Amikor énekeltem, azt mondták, hogy haggyam abba, mert nekem van a legrosszabbhangom....
- Ez hülyeség... A zene, a legfontosabb, Segit kiadni magadból mindent, szomorúságot, boldogságot.. mindent! - magyaeázza teljes átéléssel
- Tudom, de amiota ezt mondták, nem gitározok és éneklek... Na, de a sport... hát nem tudom. Jó vagyok, de nem a legjobb...  De a jéghokit mindig is kiakartam probálni. Korcsolyázni tudok, egész jól...
- Na ne! A kedvenc sportom! A családdal mindig elmegyünk valahova, de általában mindig Denverbe.
- Jó lehet mindig utazni - mosolygok rá.
- Jó, de itthon a legjobb. Csak ugye nincsenek nagyon barátaink.. .- láttam a szomorúságot a szemében
- Ezt, hogy érted?
- Hát, azért ismertek vagyunk -igazábol sztárok, de ezt nem mondta ki- és mindenki csak azért akar velünk lenni, hogy kapjanak valamit. Autógramm, szuvenir vagy valami más. De, ha odajönnek akkor persze, hogy csinálok valamit. Hiszen ha ők nem lennének, mi se tartanánk itt... -mondja szerényen. Nem hiszem el, hogy valakinek ilyen jó szive van. Akaratlanul is rá mosolygok. -  És Delly is azért kedvelt meg mert, tudta, hogy akkor te biztos nem ugy tekintenél rá... illetve ránk...- istenem, milyen aranyos, de ekkor leesett valami.
- Hé! Mi az, hogy Delly kedvelt meg? Más nem?  -vonom fel a szemöldököm. De csak viccből
- De. Nagyon is. - És ovatosan rám sandít. - És te? Megkedveltél valakit? - tudtam mire megy ki a játék. De ezt ketten kell játszani
- Persze, Rydelt rögtön.  - meglepődött amikor nem folytattam.
- Csak őt? - vonja fel a szemöldökét.  Direkt nem válaszoltam neki.
- És így a bandával ilyen sikereket értetek el? - kiváncsiskodtam
- Ömmm. Aha .. - láttam, hogy elhalgat valamit, de hagytam. Elmondja ha akarja
- Na, de alig tudok rólad valamit. Mi a kedvemc színed?
- Sárga, neked? - kérdezi.
- Talán a pink. - mosolyog a válaszomon - mikor születtél?
- 1995- várakozva nézek rá, végül leesik neki. - jaaa, és december 29. Te?
- 1996 február 10 - mosolygok rá. - hámy testvéred vam?
- 4. Egy öcsém, Ryland. A többieket ismered.
- Ryland, miért nem volt nálatok?
- Valami cserediákos valamiben van. - nem tudom visszatartani a nevetést - Mindent azért én se tudhatok. - elmosolyodtam. Ugyan ezt mondta náluk a konyhában. Mindtha 1000 éve lett volna. -  Mikor van a kolesz zárás? - érdeklödik
- Volt. 1 órája. - elröhögöm magam, mire meglepődik - Mimdegy, majd bemegyek az ablakon. A földszinten vagyok.
- Vagy aludhatnál nálunk - ajánlja fel, mire ledöbbenek, és egy kicsit megijedek.- Mármint Dellyvel. - Magyarázza meg zavartan.
- Jó nekem az ablak is, de azért köszi. - mosolygok rá
- Elkisérlek. - felál a padrol, és eggyik kezével felhuz. Megállok vele szemben, kezemet a nyaka köré fonom és megcsokolom. Meglepödött, de viszonozta.
- Mást is megkedveltem. Talán jobban is mint kellett volna.- nézek a szemébe. Mire megcsokol.

- Basszus ez nem nyilik - bosszankodom az ablak elött álva.
- Megprobálom - neki se megy, értelemszerüen - Ez tényleg nem nxilik
- Azt hitted annyira debil vagyok, hogy nem tudom felismerni, ha egy ablak nem nyilik. - nézek rá
- Ha-ha-ha -imitál nevetést- ál még az ajánlatom. - néz rám. Kicsit elgondolkodok.
- A szüleidet biztos zavarnám.
- Dehogy, rögtön megkedvelnek majd. Na, gyere. - nyujtja a kezét. A kezére nézek, aztqn vissza a szemébe.
- Legyen - belerakom a kezem az ővébe, amit össze kulcsol - És köszi.
- Akkor menjünk - és boldogan elindul. Látva az ő lelkesedését, én is boldogan indulok utána.

   A kulcs kattan a kapu zárjában. Ahogy közeledünk az ajtohoz, elkezdek egy kicsit félni.
- De mit szolnak majd? És arra , hogy alig egy napja ismerjük egymást és máris együtt vagyunk? - kérdezem pánikolva
- Miért együtt vagyunk? - vigyorog rám. Most bosszantott fel. Kiszedtem a kezem az övéböl, és elkezdtem ütni, persze nem erősen. Ross csak röhögött rajtam. Egyszer csak kinyilt az ajtó.
- Ja csak ti vagytok? - Kérdezi Rik - Már azt hittem, hogy azért maradsz el, mert már rád már egymásba gabalyodtatok... -röhög. Ugy érzem nem tudhatja meg.
- Ami azt illeti....- kezdi Ross, de gyorsan a szavába vágok.
- Jó a humorérzéked - felyezem be, mire Ross értetlenkedve méz rám. Csak megrázom a fejem.
- Tudtam, hogy engem birsz - mondja magabiztosan.
- Én ezt nem mondtam - védekezek. Ránézek a mellettem álló szöszire, ő sem érti honnan veszi ezt Riker.
- Amugy neked már nem a koleszban kéne lenned?
- Bezárt lekéstem a zárást... - magyarázom, de nem tudom befejezni
- És én mondtam, hogy nyugodtan aludhat nálunk. - fejezi be Ross, mire rámosolygok.
- Ami igy is van - helyesel Rik. - amugy nagyon egy hullámhosszon vagytok. Nehogy elkezdjetek ti itt összejönni - röhög Riker, de mi nem nevetünk. - Nyugi csak vicc volt. - Ross előre megy, mert Rik még akart velem beszélni. Maradni akart, de a bátyja egy ' mind el anyáéknak, hogy mi a szitúval' beküldte. - Amugy összeillenétek -suttogja nekem
- Jó vicc. - nevetek rá, de ő nem nevet
- Tudom hogy együtt vagytok. - megdöbbenek- Láttam az ablakból, hogy egymás kezét fogjátok. Plussz egy együtt vagyunk mondatot- lehet hogy hangosan mondtam? - Csak annyi, hogy e bántsd meg. Sokkal hiszékenyebb, mint gondolnád. Érzékemy a kapcsolatokra. - összehuzom a szemöldököm-  Probálja takarni, de ismerjük. Szóval, csak ne játsz az érzéseivel. Nem tudhatjuk, hogy mennyire magába fog roskadni. - megható hogy ennyire aggódik érte a bátya.
- Nem szokásom ilyenekkel játszani. - mosolygok rá.
- Gondolom. De amikor letagadtad, hogy együtt vagytok, láttam az arcán, hogy rosszul esikneki. - én is láttam valamit az arcán, de azt hittem csak meglepödött. -
- Anyu beleegyezett - dugta ki a fejét az én szöszim.  Akaratlanul is elmosolyodtam- Rydel a szobájában vár. - elindultam befelé, amikor Rik vissszahuzot
- Beszéld meg vele amit az elöbb mondtam. - suttogja oda nekem -  Amugy haver! - szol Rossnak- Rydel várja a szobában? Komoly? - kérdezi röhögve, mire leesett nekem is. Hülye. :D. Amikor beléptem az ajtón Ross keze hozá ért az enyémhez. Ránéztem és ekmosolyodtam. Ő ugycsinált mintha semmi se törtémt volna. A nappaliban gondolom a szülei voltak.
 - Jó estét - mosolygok rájuk - Én Viki vagyok
- Szia. Stormi ő pedig Mark. Tegezz csak nyugodtan - mosoly rám, és megsimogatja a válam.
- Köszönöm, hogy itt aludhatok ma éjszaka
- Ez csak természetes. - mosolyog folyamatosan- Menj fe, Delly már vár. - Rydel a szobát tényleg berendezte.
- Azta. Gyors vagy - nevetek. Nem tudta, hogy ott vagyok igy sikoltott egyett.
- Ijeszgessél! - de a végét nem birta, elröhögte.
- Tudsz majd kölcsönadni pizsit? -
- Persze. Hello Kitty vagy Hello Kitty? - kérdezi
- Jó lesz a Hello Kitty - nevetek rá.
- Kérsz valami ennit? - kérdezi. Reggel ota nem ettem...
- Persze. - azt hittem lemegyünk, de ehellyett csak kinyitotta a szekrémyét és kivett belöle két zacskó chipset :D
- Mi van még ott? - kérdezem viccből
- Colát? - kérdezi és kihuz onnan egy üveg Colát.
- Jézusom, milyen kérdés ez? Persze, hogy kell. - hajnalig mindenféléről beszéltünk. Egyszer csak megkérdezte.
- Mit csináltatok Rossal egy orán át? - kérdezte
- semmiiiit - hazudok, de közben ég az arcom
- Na. Mi volt? - vigyorog
- De ez titok. - mosolygok rá. - Ma szóval ugye utánam futott a táskával, én meg megijedtem, és behuztem neki egyet....- folytattam volna, de Delly nem birta abba hagyni a nevetést
- Te.... Behuztál..... Egyett....Rossnak...- nem birta abbahagyni a nevetést
- Igy.nem folytatom- vigyorgok rá. - mire abbahagyja.... csak hittem
- De, ezt hogy? Ezt nem hiszem el! - már csak nevet- ááá, jól van. Folytast. - sürgetett
- Hát igen. Utána megnéztem, hogy lett e komoly baja.... - most jobban lángolt az arcom mint eddig
- És mi? - kiváncsiskodott
- Megcsókolt - erre Rydel a bárnába sikoltott. Mire elnevettem magam. - Ige . Utána elmentünk bezélgetni. Aztán a koleszba, de nem tudtuk kinyitni az ablakot. Igy idejöttünk.
- Akkor most együtt vagytok? - vigyorgott Delly
- Úgy tünik.- vigyorgok vissza rá.
- Erröl még ugy beszélnék, de holnap kellni kell. Szóval jó éjt - továbbra is vigyorog. Ő szinte rögtön elaludt, de én még fél óra mulva is forgolódtam. Meszomjaztam, szóval lemendtem a konyhába vízért. Megengedtem a csapot, mire megszólalt valaki.
- Jó, hogy te is észreveszel - vigyorog rám Ross.
-  Hogy hogy ébren vagy? - kérdezem tőle mosolyogva. Elengedve a fülem mellett a megjegyzést.
- Nem tudtam aludni. És te? - kérdezi még mindig mosolyogva.
- Én se.
- Akkor gyere. - elindul felfele a lépcsőn én pedig követem. A szobályába bemegy. Kicsit hezitálok, végül én is bemegyek.
- Melyik a kedvenced? - kérdezem a gitárokra mutatva.
- Ő! - mutar egy barnára- Luna - vigyorog rám
- Kezdjek féltékeny lenni? - vigyorgok vissza, mire elneveti magát.
- Helyedben az lennék- most én nevettem :D Leült az ágyára, én pedig követtem a példáját. Aztán eszembe jutott valami, és a szemébe néztem.
- Mit nem mondtál el akkor amikor a rrol kérdeztem, hogy a bandával vagytok ilyen sikeresek?- kérdezem
- Nem fontos- le hunyja a szemét
- Nekem az - rá mosolygok és megfogom a kezét.
- Oké, de csak akkor, ha nem változik meg a véleményed - kérdőn néz rám, mire bolintok-  szóval, én nem csak a bandábol vagyok ismert.... szerepelek egy sorozatban. Főszereplőként. És egy filmben szintén főszerepben.
- És ezt miért kell titkolni? - kérdezem homlokráncolva. Én a helyében mindenkinek aki még nem tudná elmondanám ki vagyok, de ő szerény. És talán ez az amiért kezdem megszeretni... mit beszélek?!  Nem szerethetem meg. Végül is bármikor elmehet vagy én. Nem lenne tartos.
- Nem akarom, hogy emiatt legyék velem, vagy pont emiatt hagyj el. - mondta komolyan.
- Már akkor is birtalak amikor azt se tudtam hogy hivnak. - mosolyogtam rá.  Hátradölt az ágyon, én meg ráfeküdtem a melkasára.
- Melyik a kedvemc filmed? - kérdezem hirtelen.
- Ne nevess ki. A Romeó és Julia. - mondja mire leesett az álam. Két dolog miatt is. 1, ez a fiu nemcsak jószivü, kedves, hanem még romantikus. 2. az a kedvenc könyvem.
- Na neee. Az a kedvenc könyvem - mondom neki.
- És neked
- Retró kor... rémlik? - Kérdezem tőle, mire bolint. Ásitottam egyett, a következő pillanatbanmár be is aludtam. Az Ő szobályában.

2014. március 19., szerda

Hamarosan kövi *-*

Sziasztok :)
 Nagyon örülök, hogy ennyien nézitek a blogot :) és mivel ennyiötöket érdekel, lehet, hogy még pénteken fent lesz a rész. :) mégegyszer köszönöm, hogy olvasátok :) ♥♥♥

2014. március 17., hétfő

My New Life #2

De ő nem is törödve a beszolással, felém fordult.
- Nem hittem volna, hogy itt találkozunk legközelebb -mondta mosolyogva Ross
- Én se- visszamosolyogtam. Jólvan. Ennél cikibb helyzet nincs. Mindenki engem bámul. Nem mellesleg a mindenki egy banda. Akit én nem ismerek. Ross, a megnyerő és bisztosramenő mosolyával, Riker a komolytalan komolyságával, Rocky a fürkésző beállásával, Rattlif pedig a hülyeségével, hogy ő kinait akar enni. És itt van Rydel, aki nem ment el mellettem a suliban, hanem hozzámszólt, megkönnyebítve az új lány szerepét. Ezt a megható gondolatot Rikder szakitotta félbe.
- Honnan ismeritek egymást? -fürkészet minket
- Az ugy volt, hogy Viki kereste a termét... -kezdte Ross
- Ross pedig megmutatta.. - fejezem be.
- De várjunk csak... miota tartozok neked elszámolással. - kérdezte röhögve a bátyát Ross.
- És ki a kedvenced? A leghelyesebb fogadjunk. Bocsi srácok, de nektek veszett az ügy... - már terelt is az előszobába amikor közbeszoltam
- Az a helyzet, hogy...
- Más jelzőkkel illettél... - fejezte be az átirt gondolatmenetemet.- Az okos, erős és menő is jó, de a helyest ne hagyd ki...- folytatta volna, ha Rydel el nem hallgatatja.
- Majdnem. Most költözött ide Magyarországról.
- Az hol van? - kérdezte teli (?) Szájjal Rattlif
- Európában. Középen. - mondta lazán Ross.
- Pontosan - hogy honnan tudja? Az nem tudom, de ezek szerint nem csak helyes, hanem okos is.
- Na de ki a kedvenced? - kiváncsiskodott Rocky . Itt az ideje bevallani, hogy soha nem hallotta Rydel elött az R5 -ról.
- Az a helyzet hogy én egy zemekart sem ismerek. - most már motyogok is.. csúcs!
- Azt hogy? - kérdezi Rattlif a mosogató felé tartva
- Hát... nincs se rádiom, se tv-m, se gépem-  erre mind ledöbbennek
- Telefon? - kérdezi Ross
- Az sincs.
- De akkor is! Szerinted ki a leghelyesebb? - Istenem. Ez nem tud leszálni a témárol? Segítségkérően Rydelre néztem akibszerencsére vette a lapot.
- Megmutatom a szobám, jóóóó?
- Menjünk- már mentem Delly után a lépcsőn amikor Riker uránam szólt.'- Ezt még megbeszéljük -kacsintott és vigyorgott. Azt hiszi ez bejön? Mert nem! Kérdőn Rossra néztsm aki röhögve megvonta a vállát.  
  Rydel szobája a lányosnál is lányosabb. Komolyan. Minden rozsaszin és Hallo Kitty.
- Hát ez...... rózsaszin- a végén nem birtam ki és elröhögtem magam. Ezt látva ő is.- Amugy illik hozzád - mosolyogtam rá
- Köszi. Megmutatok valamit. - és már huzott is az asztalához. - itt az egyik koncert Párizsban - és beinditott a gépen egy videot. Furcsa volt gépet használni. A koncert nagyon jó volt, igy videon is. Késöbb megmutatta azt a klippet amit idefele jövet hallgattunk. Akaratlanul is Ross volt a figyelmem középpontjában. Egy valamit rögtön kiszurtam. Az a lány mellette. Már most utálom azt a csajt, hogy ő ott van én meg nem.
- Ki az a fiú melletted?- mivel mindenki mellett volt valaki. Delly mellett egy baran, göndör.haju srác
- Asszem' Dave, de nem tudom. Itt mindenki statiszta. Kivéve Rattlif barátnőjét. Vele már 5 éve együtt van. - szóval Ross mellett statiszta van. Oké.
- 5 év? Aztaaa.- egyszer csak lépteket hallottunk a lápcsőn.
- Nincs kedvetek filmetnézni? - kérdezte Ross. Rydel rám nézett, én meg bolintottam. Lent már minden elő volt készitve. Majdnem. A kaja és az üditők kimaradtak.
- Hozom - jelentkeztem önkémt
- Segítek- ez már Ross volt. A konyhában lehol sem találtuk az üditőlet.
- Mi az hogy nem tudod hol van? Itt laksz! -értetlenkedtem
- Én se tudhatok mindent- kinyitott egy polcot - itt sincs
- Nézd. Itt van! Mennyi kell? -kibújtam a polcból
- Hát ismerve a Rockyékat, mindenkinek egy. Szóval 6.
- Jó, itt van 6 kóla. És a popcorn? -kérdezem mire elkapja a fejét. - ezt se tudod? Jézusom..
- Nem az ott? - felmutat egy polcra.
- Nem tudom mivel nem vagyok egy oriás.- felálok egy székre és leveszem - itt van.
- Én mondtam. Na mi az már megint?- kérdezi mert látja hogy nem megyek le.
- Van egy kis bajom a magasságokkal... - egyszóval tériszonyom van
- Segítsek? - kérdezi és már ott is van.
- Nem. Letudok menni. - ezt inkább magamnak bizonygatom. Densehogy se megy - Na jó segíts - nézek rá könyörgően. Ahelyett hogy leemelt volna, megfogta a derekamat és átdobott a vállán. - Hé tegyél már leeee- ennek nem fáj ahogy ütöm a hátát?
- Miért? Nekem igy jó - vigyorok is már az a szökeség. - Egy okot mondj, hogy letegyelek.
- Nem lesz kaja - vigyorgok rá, mire letesz- köszólönöm- megigazitom a hajam és a ruhám. Popcorn a mikorban-
- Játszunk. - ajánlja fel Ross.
- Oké
- Ismered a válassz ésbkérdezz játékot? - nemet imtek- az olyan hogy mondasz két dolgott én és én választok közüllük, azután én kédezek ugyanigy. Mehet?
- Persze
- Oké. L.A. vagy Budapest? - sokat gondolkozok. Budapest az otthonom, de itt vagyok szabad. VannK barátaim.Igy már a válasz is egyszerű.
- L.A. Otthon vagy külföldön?
- Itthon - mosolyog-  Kék vagy barna szem?
- Barna- önkéntelenül is rögtön válaszoltam.- kék vagy zöld szem?
- Kék. Szöke vagy barna haj?
- Öhhm talán szöke.
- Miért csak talán? - kérdezi homlokráncolva.
- De most már az. Na, miért talán szőke?
- Ez nem felelsz vagy mersz. - nevetek rajta. Nézd kész a popcorn. Már csak három kell.
- Most már az. Miért talán szőke?
- Nem tudom.... Apa is szőke volt, ezért nem.... - már folynak le a könnyeim. A fátyol miatt semmit nem látok, csak érzem hogy valaki átölel. És tudom, hogy Ross az.
- Sajnálom, nem kellett volna eröltetnem - látom az arcán hogy tányleg sajnálja
- Ne sajnáld. Ideje szembe néznem vele. Valakinek elmondanom.- itt elhalkulok- csak tudod.... nincs kinek - és itt ujra rákezdek a zokogásra. Ross ujjai simogatják a hátamat, amitől megnyugszok.
- Mostmár van. - semembe mosolyog, amitől én is elmosolyodom.
- Nem akarlak terhelni..
- Ez nem teher. Ha te megnyugszol már megérte
- Rendben... - nem tudam hol kezdjek neki, mert mégiscsak az első smber akinek elmesélem- minden négy évesen kezdődött. Akkor volt ugye az ezredforduló és anyáék, elmentek megünnepelni. Engem ráhagytak a dadára. Éppen egy neves szorakozóhely felé tartottak, amikor elromlott a vonat jelző lámpálya. Ők pont a sinen haladtak át a kocsival amikor nekiment a vonat. Azóta árvaházban élek. Ide is csak egy ösztöndijjal jutottambe. Érted? - kérdeztem sirva. Ő nem válaszolt csak átölelt ujra. És ez többet jelentett bármelyik szónál. - Kész az összes popcorn. Mennyünk be.- elindult volna be amikor utánaszolta-Merre van a mosdó? Nem mehetek be igy- és magamra mutattam.
- Gyere--.megfogta a karom és maga után húzott. Fel a lépcsőn, be a szobájába. Ahol kinyitott egy ajtot. - Vagy a nappaliban ahol mindenki látni fog - mosolyog a zavartságomon.
- Tudod, köszönöm, hogy meghallgattál.- és hirtelen átöleltem. Amit viszonzott is. - na rendbe tezsem magam. - mikor a sminkemet megigazitottam és kimentem a folyosóra, ésrevettem, hogy Ross megvárt.
- Mehetünk?
- Persze -megprobáltam mosolyt erőltetni magamra. Nagynehen, de sikerült. A nappaliban ép akkor találták ki mit nézzünk - Srácok, itt a kaja. Mit nézünk?
- Kör - felelte Riker és odaadta a dobozt. Ez megörült. Én nem szeretem a horro történeteket.
- öhm oké.- ahogy láttam Delly is igy volt vele. A film eleje még oké volt, de amikor az a kiscsaj kimászott a tv-ből akkorrát sikoltottunk Rydellel hogy a fiuk befogták a fülüket. Egyszercsak egy melegbkezet éreztem a válamon. Ross átkarolt. Rámosolyogtam, mire visszamosolygott.
 A vállára hajtottam a fejem. Az ez utáni részek tök nyugisak voltak szóval bealudtam Ross vállán. Amikor felkeltem mindenki eltünt körülöttem. A tv hirtelen bekapcsolodott és elindult az amik a körben van azon a kazettán. Akkorát sikoltottam.  Feláltam és kinyomtam a tvt, de az bekapcsolt ujból. Ekkor vettem észre Rockyt a távkapcsoloval. Nem vette észre hogy észrevettem, igy mögé lopodsztam és a nyakába ugrottam. Az történt amit vártam. Felsikoltott és elsesett. Pont a popcornos tálba. Fuldokoltam a röhögéstől. Ahogy a többiek is. Riker kamerázott szóval rá is ráugrottam, csak öt még ütöttem is.
- Azért kemény hogy megilyedtél - nevetett, inkább röhögött Rattlif.
- haha nagyon vicces, tényleg. De ezt még visszakapod. Garantálom! - és eszelősen néztem rá. - Basszus! Ennyi az idő. Elkések. Sziasztok! Delly majd holnap a suliban - kicsit hiányoltam onnan Rosst, de mennem kellett mert ha bezárják a koleszt én nem tudok bemenni. Már a házat egy sarokkal elhagytam. Amikor futást hallottam magam mögül. Gondoltam hogy ez egy kertváros, ndm akarnak leütni, vagy valami. De amikor mellém ért és a válamra tette a kezét, akaratlanul is behuztam neki eggyet.
- Auuu- ismerős volt ez a hang, meg ezek a szőke tincsek - Ezt miért kellet? - kérdezte az arcát fogva.
- Uristen!!!! Ross, neharagudj! Nagyon fáj?
- Hát....fáj- láttam rajta hogy igazán fájhat neki.
- Na mutasd...- megfogtam az állát. Kezemmel végigsimitottam az álkapcsán, majd megismételtem a másik oldalon is. Éreztem, hogy bőre libabőrődls lett az érintésemtől. Az álla alatt végighuztam a kezem. Belenéztem mogyoróbarna szemébe, amely az enyémet fürkészte. Megfogta az álamat és magafelé húzott. Egy pillanatra megált, várva a reakciomat. Én hajoltam közelebb hozzá. Amikor megéreztem puha ajkait az enyémen, önkéntelenül is visszacsókoltam. Kezeit a derekamra téve jobban magához húzott. Éreztem a szenvedélyt a csókjában. Ösztönösen a nyaka köré fontam a karomat. Tudtam, hogy belemosolyodik a csókunkba. Ez.volt életem első csókja. Imádtam a meleg leheletét. Én bujtam ki a csókból. Kérdőn néztem rá.
- Öhmmm... ezt nálunk hagytad- és a táskámat a kezembe.rakja. éddig észre se vettem.
- Köszi.... Mennem kell. - már fordultam meg és indultam voltna el amikor utánam szólt.
- Várj!!! - megragadta a karom és magához húzott.

My new life #1

  A suli előtt állva nem voltam biztos, hogy bemenjek. Mindenhol angol beszéd ütötte meg a fülemet. Lassan, de bementem. Az eligazitó lapokat a koleszban hagytam, igy a portástól kellett megkérdeznem, hogy hol a terem.
- Második emelet - egy gyors köszönöm kiséretében ott hagytam. A ''kedves'' portás azt viszont nem mondta meg, hogy.  másodikon pontosan hol. Egy szőke sráctól épp most ment el fél tucat lány, szóval odamentem hozzá.

- Bocsi, de...
- Igen? -félbeszakít. Ez komoly?!
- Megtudnád mondani, hogy...
- Igen? -már vigyorog is. Itt szakadt el a cérna!
- Befejezhetném? Na. Szóval, hol van a 4. B-sek terme?
- Látod ott azt a folyosot a sok teremmel? -bolintottam- Arra ne menj. -már megint vigyorog... de szép a mosolya, meg a szeme, meg a szőke haja. Elég! Ez nem én vagyok!
- Akkor megtalálom, egyedül is.-otthagytam, és elindultam a folyosón, amikor utánam jött.
- Mondtam, hogy ne erre. -felgyorsítottam a lépteim- a terem a folyosó másik végén van. Igazából az emelet másik végén... -megint elröhögte magát. - Én Ross vagyok.- megáltam és a szemébe néztem.
- Viki- és kinyujtottam a kezem. Esetlenül megrázta.- Most komilyan tudod merre van az a terem vagy nem?
- Tudom, hát. A növérem is abba az osztályba jár. - Megfordultam és elkezdtem menni abba az irányba amit mondott. Még mindig követ, ezt nem hiszem el. -Érdekes az akcentusod... honnan jössz? -láttan rajta, hogy tényleg érdekli, igy normálisan válaszoltam.
- Magyarországból. -mosolyogtam- és te?-látszólag ledöbbentete a kérdésem
- Colorado, Littleton, de most itt élünk. -mogyarázta, végül megált- itt vagyunk. Akkor szia!- és már el is memt. A teremben sokan voltak. Az ablak melletti padsorban,ültem le egy szószi lány mellé. Akki rögtön elkezdett csacsogni.

- Szia. Én Rydel vagyok. -mosolyog rám.
- Én Viki.
- Akkor te vagy az a magyar lány akiről. Az ofő tavaly év végén végig beszélt- elnevette magát- Látnod kellett volna hogy bepörgött. Mivel ő a földrajz tanár is, irnunk kellett Magyarországról egy 'esszét'.
- És mit irtatok? -kiváncsiskodtam. Végülis az otthonomról kellett irni, jó hogy érdekel.
- Wikipédia a barátunk. Segített.
- Ki az a Wikipédia? - kérdeztem, mire szó szerint röhögő görcse lett
- Nem KI hanem MI. Tudooood, a neten. Ez akkora. -abbahagyta a röhögést... legalábbis az t hittem. Mert ujból rákezdett
- Nekem nincs netem, de most már tudom mi az. Az az izé aminek a bal sarkában ott van az a gömb, ugye? - kérdeztem eszelős tekintettel.
- Ahaaaaa, de hogy érted hogy nincs neted? Akkor milyen zeméket hallgatsz?
- Semmiet. Még rádió, telefon és tv sincs. RETRÓ FOREVER. -mondtam fájdalmasan
- Akkor az R5-ot se ismered? - kiváncsiskodott
- A-A - ráztam a fejem- az mi?
- Az az én bandám. Mármint a tesóimmal. És az eggyik barátunkkal. Ross, Riker, Rocky, Rattliff és én.Nemsokára öt éve együtt a banda. Nemrég voltunk világkörüli konceten. Csak ugye a koncert sorozat közben nehéz tanulni, igy vissza kellett jönnöm két osztályal előrébb, az öcsém évfolyamtársaként. Szivás, mi? - ekkor lépet be a tanár.
- Sziasztok gyerekek. Örülök, hogy látlak titeket. Ha már itt van, hadd mutatkozzon be neketem az új osztálytársatok. -és rám mutatott. Ez csúcs. Most mindenki engem néz.
- Sziaszto. Viki Kovács vagyok, magyarországról.- mindenhonnan jöttek az üdvözlések, én meg leültem.
- Akkor a program. Itt vannak a tankönyvek és az órarend. Ma csak ezért kellett bejönni.  Ooh. És Rydel- szolt a szöszi után- gratulálok a CD hez. Akkor gyerekek, holnap találkozunk.- mindenki ment ki a teremből. Követtem Rydelt.
- Van kedved átjönni?
- Öhmm... persze. -beleegyeztem. Egy még van idő a koleszba visszamenni. Kettő, még soha nem voltam senkinél.
- Úgytünik Ross nem velünk jön. Kicsit feltartják.. Na de ezt hallgasd meg - és odaadva a fülhallgatót beinditott egy számot.
- Uristen!!! Ez nagyon jó. Mi a cime?- ez a szám tényleg nagyon jó.
- Pass Me By. De nézd utt van még ez is - és sorra végighallgattuk a dalokat. Az összes nagyon király!  Amikor mondta, hogy megérkeztünk, nekem elált a szavam. Emeletes ház, belehet látni a medencére... csodaszép. Véleményemnek hangot is adtam
- Ez csodaszép!
- Köszi. - mosolygott. Ahogy beléptünk Rydel elüvöltötte magát, hogy 'megjöttünk' mire három fiú rohant le a lépcsőn.
- Add már vissza, most az enyéééém! - üvöltötte egy hosszabb barna hajú fiú.
- Tegnap volt a tiéd, most az enyém! -ezt egy ugyanolyan szöke momdta mint Delly.
- Fiúk!- üvöltött már Rydel is-  Ő itt Viki. Viki, ők itt Rocky -a hosszu barnára mutatott- ő Riker -a szőke- ő pedig Rattlif- a másik barna. A fiúk újra elkezdtek veszekedni, de az ajtó csapodására odakapták a fejüket. Amikor észrevettem, hogy ki áll az ajtóban, esküszöm, kihagyott egyet a szivverésem. Ezek szerint Ő Rydel öccse.
-Na megérkezett a sztárocska -mondta nyafogós hangon Riker. A végén nem birta tovább elröhőgte magát. De ő nem is törődőtt a beszólással, hanem felém fordult.

Bevezető

17, majdnem 18 évesen, az ember ki akar szabadulni onnan ahol van. Én is ilyen vagyok, csak nekem megadatott a lehetőség. Kicsit máshogy. Ugyanis árvaházban nőttem fel, szülők és barátok nélkül. Az árvaházi iskolámban, Magyarországon, aki.  11. osztályt  a legjobb eredménnyel zárja, magyarul osztályelső, Los Angeleben fejezheti be az iskolát. Ez volnék én. Egy vaami miatt válaltam el ezt a lehetőséget. Ott nem kell majd intézetbe járnom, hanem kollégiumba. Csak egy gond van. Semmit nem tudok Los Angelesről, mivel nincs itt se net, se tv, se telefon, de még rádio se. Szóval kőkorszak. Most, it L.A.ben a Saint Johns High School-ban fogok tanulni. Az a jó hogy kemény volt a börtön suli :D szóval kiválóan tudok angolul.
Ez vagyok én, Viki