My New Life #2

De ő nem is törödve a beszolással, felém fordult.
- Nem hittem volna, hogy itt találkozunk legközelebb -mondta mosolyogva Ross
- Én se- visszamosolyogtam. Jólvan. Ennél cikibb helyzet nincs. Mindenki engem bámul. Nem mellesleg a mindenki egy banda. Akit én nem ismerek. Ross, a megnyerő és bisztosramenő mosolyával, Riker a komolytalan komolyságával, Rocky a fürkésző beállásával, Rattlif pedig a hülyeségével, hogy ő kinait akar enni. És itt van Rydel, aki nem ment el mellettem a suliban, hanem hozzámszólt, megkönnyebítve az új lány szerepét. Ezt a megható gondolatot Rikder szakitotta félbe.
- Honnan ismeritek egymást? -fürkészet minket
- Az ugy volt, hogy Viki kereste a termét... -kezdte Ross
- Ross pedig megmutatta.. - fejezem be.
- De várjunk csak... miota tartozok neked elszámolással. - kérdezte röhögve a bátyát Ross.
- És ki a kedvenced? A leghelyesebb fogadjunk. Bocsi srácok, de nektek veszett az ügy... - már terelt is az előszobába amikor közbeszoltam
- Az a helyzet, hogy...
- Más jelzőkkel illettél... - fejezte be az átirt gondolatmenetemet.- Az okos, erős és menő is jó, de a helyest ne hagyd ki...- folytatta volna, ha Rydel el nem hallgatatja.
- Majdnem. Most költözött ide Magyarországról.
- Az hol van? - kérdezte teli (?) Szájjal Rattlif
- Európában. Középen. - mondta lazán Ross.
- Pontosan - hogy honnan tudja? Az nem tudom, de ezek szerint nem csak helyes, hanem okos is.
- Na de ki a kedvenced? - kiváncsiskodott Rocky . Itt az ideje bevallani, hogy soha nem hallotta Rydel elött az R5 -ról.
- Az a helyzet hogy én egy zemekart sem ismerek. - most már motyogok is.. csúcs!
- Azt hogy? - kérdezi Rattlif a mosogató felé tartva
- Hát... nincs se rádiom, se tv-m, se gépem-  erre mind ledöbbennek
- Telefon? - kérdezi Ross
- Az sincs.
- De akkor is! Szerinted ki a leghelyesebb? - Istenem. Ez nem tud leszálni a témárol? Segítségkérően Rydelre néztem akibszerencsére vette a lapot.
- Megmutatom a szobám, jóóóó?
- Menjünk- már mentem Delly után a lépcsőn amikor Riker uránam szólt.'- Ezt még megbeszéljük -kacsintott és vigyorgott. Azt hiszi ez bejön? Mert nem! Kérdőn Rossra néztsm aki röhögve megvonta a vállát.  
  Rydel szobája a lányosnál is lányosabb. Komolyan. Minden rozsaszin és Hallo Kitty.
- Hát ez...... rózsaszin- a végén nem birtam ki és elröhögtem magam. Ezt látva ő is.- Amugy illik hozzád - mosolyogtam rá
- Köszi. Megmutatok valamit. - és már huzott is az asztalához. - itt az egyik koncert Párizsban - és beinditott a gépen egy videot. Furcsa volt gépet használni. A koncert nagyon jó volt, igy videon is. Késöbb megmutatta azt a klippet amit idefele jövet hallgattunk. Akaratlanul is Ross volt a figyelmem középpontjában. Egy valamit rögtön kiszurtam. Az a lány mellette. Már most utálom azt a csajt, hogy ő ott van én meg nem.
- Ki az a fiú melletted?- mivel mindenki mellett volt valaki. Delly mellett egy baran, göndör.haju srác
- Asszem' Dave, de nem tudom. Itt mindenki statiszta. Kivéve Rattlif barátnőjét. Vele már 5 éve együtt van. - szóval Ross mellett statiszta van. Oké.
- 5 év? Aztaaa.- egyszer csak lépteket hallottunk a lápcsőn.
- Nincs kedvetek filmetnézni? - kérdezte Ross. Rydel rám nézett, én meg bolintottam. Lent már minden elő volt készitve. Majdnem. A kaja és az üditők kimaradtak.
- Hozom - jelentkeztem önkémt
- Segítek- ez már Ross volt. A konyhában lehol sem találtuk az üditőlet.
- Mi az hogy nem tudod hol van? Itt laksz! -értetlenkedtem
- Én se tudhatok mindent- kinyitott egy polcot - itt sincs
- Nézd. Itt van! Mennyi kell? -kibújtam a polcból
- Hát ismerve a Rockyékat, mindenkinek egy. Szóval 6.
- Jó, itt van 6 kóla. És a popcorn? -kérdezem mire elkapja a fejét. - ezt se tudod? Jézusom..
- Nem az ott? - felmutat egy polcra.
- Nem tudom mivel nem vagyok egy oriás.- felálok egy székre és leveszem - itt van.
- Én mondtam. Na mi az már megint?- kérdezi mert látja hogy nem megyek le.
- Van egy kis bajom a magasságokkal... - egyszóval tériszonyom van
- Segítsek? - kérdezi és már ott is van.
- Nem. Letudok menni. - ezt inkább magamnak bizonygatom. Densehogy se megy - Na jó segíts - nézek rá könyörgően. Ahelyett hogy leemelt volna, megfogta a derekamat és átdobott a vállán. - Hé tegyél már leeee- ennek nem fáj ahogy ütöm a hátát?
- Miért? Nekem igy jó - vigyorok is már az a szökeség. - Egy okot mondj, hogy letegyelek.
- Nem lesz kaja - vigyorgok rá, mire letesz- köszólönöm- megigazitom a hajam és a ruhám. Popcorn a mikorban-
- Játszunk. - ajánlja fel Ross.
- Oké
- Ismered a válassz ésbkérdezz játékot? - nemet imtek- az olyan hogy mondasz két dolgott én és én választok közüllük, azután én kédezek ugyanigy. Mehet?
- Persze
- Oké. L.A. vagy Budapest? - sokat gondolkozok. Budapest az otthonom, de itt vagyok szabad. VannK barátaim.Igy már a válasz is egyszerű.
- L.A. Otthon vagy külföldön?
- Itthon - mosolyog-  Kék vagy barna szem?
- Barna- önkéntelenül is rögtön válaszoltam.- kék vagy zöld szem?
- Kék. Szöke vagy barna haj?
- Öhhm talán szöke.
- Miért csak talán? - kérdezi homlokráncolva.
- De most már az. Na, miért talán szőke?
- Ez nem felelsz vagy mersz. - nevetek rajta. Nézd kész a popcorn. Már csak három kell.
- Most már az. Miért talán szőke?
- Nem tudom.... Apa is szőke volt, ezért nem.... - már folynak le a könnyeim. A fátyol miatt semmit nem látok, csak érzem hogy valaki átölel. És tudom, hogy Ross az.
- Sajnálom, nem kellett volna eröltetnem - látom az arcán hogy tányleg sajnálja
- Ne sajnáld. Ideje szembe néznem vele. Valakinek elmondanom.- itt elhalkulok- csak tudod.... nincs kinek - és itt ujra rákezdek a zokogásra. Ross ujjai simogatják a hátamat, amitől megnyugszok.
- Mostmár van. - semembe mosolyog, amitől én is elmosolyodom.
- Nem akarlak terhelni..
- Ez nem teher. Ha te megnyugszol már megérte
- Rendben... - nem tudam hol kezdjek neki, mert mégiscsak az első smber akinek elmesélem- minden négy évesen kezdődött. Akkor volt ugye az ezredforduló és anyáék, elmentek megünnepelni. Engem ráhagytak a dadára. Éppen egy neves szorakozóhely felé tartottak, amikor elromlott a vonat jelző lámpálya. Ők pont a sinen haladtak át a kocsival amikor nekiment a vonat. Azóta árvaházban élek. Ide is csak egy ösztöndijjal jutottambe. Érted? - kérdeztem sirva. Ő nem válaszolt csak átölelt ujra. És ez többet jelentett bármelyik szónál. - Kész az összes popcorn. Mennyünk be.- elindult volna be amikor utánaszolta-Merre van a mosdó? Nem mehetek be igy- és magamra mutattam.
- Gyere--.megfogta a karom és maga után húzott. Fel a lépcsőn, be a szobájába. Ahol kinyitott egy ajtot. - Vagy a nappaliban ahol mindenki látni fog - mosolyog a zavartságomon.
- Tudod, köszönöm, hogy meghallgattál.- és hirtelen átöleltem. Amit viszonzott is. - na rendbe tezsem magam. - mikor a sminkemet megigazitottam és kimentem a folyosóra, ésrevettem, hogy Ross megvárt.
- Mehetünk?
- Persze -megprobáltam mosolyt erőltetni magamra. Nagynehen, de sikerült. A nappaliban ép akkor találták ki mit nézzünk - Srácok, itt a kaja. Mit nézünk?
- Kör - felelte Riker és odaadta a dobozt. Ez megörült. Én nem szeretem a horro történeteket.
- öhm oké.- ahogy láttam Delly is igy volt vele. A film eleje még oké volt, de amikor az a kiscsaj kimászott a tv-ből akkorrát sikoltottunk Rydellel hogy a fiuk befogták a fülüket. Egyszercsak egy melegbkezet éreztem a válamon. Ross átkarolt. Rámosolyogtam, mire visszamosolygott.
 A vállára hajtottam a fejem. Az ez utáni részek tök nyugisak voltak szóval bealudtam Ross vállán. Amikor felkeltem mindenki eltünt körülöttem. A tv hirtelen bekapcsolodott és elindult az amik a körben van azon a kazettán. Akkorát sikoltottam.  Feláltam és kinyomtam a tvt, de az bekapcsolt ujból. Ekkor vettem észre Rockyt a távkapcsoloval. Nem vette észre hogy észrevettem, igy mögé lopodsztam és a nyakába ugrottam. Az történt amit vártam. Felsikoltott és elsesett. Pont a popcornos tálba. Fuldokoltam a röhögéstől. Ahogy a többiek is. Riker kamerázott szóval rá is ráugrottam, csak öt még ütöttem is.
- Azért kemény hogy megilyedtél - nevetett, inkább röhögött Rattlif.
- haha nagyon vicces, tényleg. De ezt még visszakapod. Garantálom! - és eszelősen néztem rá. - Basszus! Ennyi az idő. Elkések. Sziasztok! Delly majd holnap a suliban - kicsit hiányoltam onnan Rosst, de mennem kellett mert ha bezárják a koleszt én nem tudok bemenni. Már a házat egy sarokkal elhagytam. Amikor futást hallottam magam mögül. Gondoltam hogy ez egy kertváros, ndm akarnak leütni, vagy valami. De amikor mellém ért és a válamra tette a kezét, akaratlanul is behuztam neki eggyet.
- Auuu- ismerős volt ez a hang, meg ezek a szőke tincsek - Ezt miért kellet? - kérdezte az arcát fogva.
- Uristen!!!! Ross, neharagudj! Nagyon fáj?
- Hát....fáj- láttam rajta hogy igazán fájhat neki.
- Na mutasd...- megfogtam az állát. Kezemmel végigsimitottam az álkapcsán, majd megismételtem a másik oldalon is. Éreztem, hogy bőre libabőrődls lett az érintésemtől. Az álla alatt végighuztam a kezem. Belenéztem mogyoróbarna szemébe, amely az enyémet fürkészte. Megfogta az álamat és magafelé húzott. Egy pillanatra megált, várva a reakciomat. Én hajoltam közelebb hozzá. Amikor megéreztem puha ajkait az enyémen, önkéntelenül is visszacsókoltam. Kezeit a derekamra téve jobban magához húzott. Éreztem a szenvedélyt a csókjában. Ösztönösen a nyaka köré fontam a karomat. Tudtam, hogy belemosolyodik a csókunkba. Ez.volt életem első csókja. Imádtam a meleg leheletét. Én bujtam ki a csókból. Kérdőn néztem rá.
- Öhmmm... ezt nálunk hagytad- és a táskámat a kezembe.rakja. éddig észre se vettem.
- Köszi.... Mennem kell. - már fordultam meg és indultam voltna el amikor utánam szólt.
- Várj!!! - megragadta a karom és magához húzott.